Tisztségviselőink
Elnök:
Szarka László
Elnökhelyettes:
Vadai Zsolt
Felügyeleti bizottság elnök:
Kurucz Terézia
Igazgatósági tagok:
Orvos - Nagy István
Dr. Kovács Lászlóné
Dr. Szabó Miklós
Felügyeleti bizottság tagok:
Béres Sándorné
Nagy Sándorné
A lakásszövetkezetek kialakulása
A XIX. század utolsó harmadában Magyarország városainak népessége – többek között a gazdasági fellendülésnek köszönhetően – viharos gyorsasággal gyarapodott. A népesedési folyamatok eddig nem tapasztalt mértékű lakáshiány kialakulásához vezettek, amely elsősorban a munkásokat és az alsóbb rétegeket érintette.
Karcagon az 1960-as években elsőként kialakult lakásszövetkezetek az „Úttörő” illetve a „SZIM - Vasas” Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet volt. Az egyes lakótömbök kialakításának szervezése, tervezése, koordinációja során alapvetően fontos volt a MESZÖV, a Városi Tanács illetékes szervei és az OTP segítő szándéka, szakmai irányítása, az engedélyek beszerzése és megadása, a pénzügyi támogatás biztosítása.
Ezután 1977-ben a két szövetkezet összeolvadt és így Úttörő-Vasas Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet (a mai lakásszövetkezetünk jogelődje) néven folytatta munkáját, mely építéssel már nem csak fenntartási tevékenységgel foglalkozik.
A lakótelepek mára már elvesztették akkori jelentőségüket, de az 1960-as évek szorongató lakáshelyzetében szövetkezeti lakáshoz jutni szerencsének számított, mivel a vállalt OTP tartozás összege – mint havi törlesztés – alacsonyabb volt az akkori lakbérnél, ráadásul tulajdonjogszerzéssel járt.
A legtöbb lakótelep jól illeszkedett történetileg kialakult környezetéhez. Ezt az építési stílust („szocialista realizmus”) a hagyományos, téglafalas teherhordó szerkezet, valamint a lapos tetős kivitel jellemezte. Az épületek magassága nem haladta meg a 3–4 szintet, így kedvező arányok alakultak ki az épületek között, udvarokat, garázsokat, lehatárolt tereket ölelve közre.
Karcagi viszonylatban az első ilyen társasházi beruházás közé tartozott az Ady Endre út 1 szám alatti lakótömb, ismertebb nevén a „Bikás-ház”, amely 1964-ben került átadásra 24 lakással. Ezt követte 1966-ban az Ady Endre út 2 számú társasház 24 lakással. Ezután felgyorsult városunkban a lakásépítés üteme, aminek hatására sorban emelkedtek a négyemeletes lakóegységek. 1972-1974-ben a Táncsics körút 23 és 25 számú 29, illetve 28 lakásos szövetkezeti lakótömbök készültek el.
1977-ben hosszú munka után elkészült a Kossuth tér 10 szám alatti 45 lakásos toronyház, amely máig az egyetlen kilencemeletes lakóépület Karcagon. 1978 és 1980 között további beruházások után a Varró út 17-19 alatti lakótömb 9 lakással, majd a Varró út 21 A, B, C, szám alatti háromszor 20 lakásos lakóházak épültek. 1980-1982-ig Dózsa 9 alatti lakótömb 54 lakással, Kossuth tér 7-9 alatti lakótömb 30 lakással valamint üzlethelységeknek kialakított földszinttel készült. Ebben kapott helyet a lakásszövetkezet irodája is.
A személygépkocsik számának növekedésével igények jelentkeztek a garázsok létesítésére, melyre garázsszövetkezet alakult, amely 1982-ben egyesült a lakásszövetkezettel.
Szövetkezetünkhöz jelenleg 11 épület, és ezen belül 303 lakás tartozik, melyek fenntartása, karbantartása, felújítása, a mindennapi megfelelő lakhatásának biztosítása a feladata. Fő célunk ez maradt, hogy ezeket a feladatokat ellássuk, egyeztessük. Az idő múlásával természetes, hogy kisebb-nagyobb korszerűsítés, szükséges javítás, karbantartás, és veszélyelhárítás megtörténjen. A lehetőséghez mérten igyekezzünk az állami és önkormányzati támogatásokat igénybe venni az adott igények és lehetőségek mellett.
A vonatkozó törvény szerint változott szerveink (igazgatóság, felügyelő bizottság tagértekezlet, lakógyűlés) folyamatosan és jogszerűen működnek. Mivel lakótömbjeink zöme már régebben épültek, egyre többet kell tennünk a szabályos és biztonságos fenntartás érdekében.
A lakásszövetkezetek - törvény által is dekretált módon - olyan a tagok által létrehozott gazdálkodó szervezetek, melyek fontos szerepet töltöttek és töltenek be, és kell, hogy betöltsenek a jövőben is. Ennek megfelelően a tulajdonosok terheit a jelenlegi határon túl nem lehet növelni. Éppen ezért további állami szerepvállalásra van szükség a lakótömbök érdekében, az energetikai szemponton túl, elsősorban az épületek élettartamának a kitolásában, másodsorban a bent élő emberek lakhatási körülményeinek korszerűsítésében, javításában.
Az államtól a továbbiakban a lakásszövetkezeti mozgalom nem kivételes kedvezményeket vár, csak azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amelyek a szervezetüknek és a lakótömbök életének meghosszabbításához szükségesek.